Blog

5 dolog, amit valószínűleg nem tudtál Trója legendájáról

A trójai háború: legenda vagy valóság? Ez a kérdés évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket, és amikor mintegy 150 évvel ezelőtt Heinrich Schliemann, a milliomos kalandor, váratlanul bejelentette a világnak, hogy megtalálta az elveszett Trója városát, a mítosz minden korábbinál közelebb került a történelmi valósághoz. De valóban megtalálta-e a legendás várost? És tényleg Trójai Heléna okozta-e a háború kitörését, amelyben istenek és halhatatlan hősök egyaránt részt vettek vagy egyszerűen csak bronzkori királyok harcoltak egymással földért, kereskedelemért és hatalomért?

A Trója nyomában című, december 5-én és 12-én pénteken a Viasat History-n látható dokumentumfilmben a történészek Schliemann 1874-es felfedezésének nyomába erednek, hogy feltárják az igazságot minden idők egyik leghíresebb legendája mögött. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány kevésbé ismert részletet Trója mítoszáról.

Akhilleusz egyik oldalon sem harcolt

Közismert, hogy Akhilleusz kulcsszerepet játszott a Kr. e. 1190 körül zajló trójai háborúban, ám valójában egyik oldalt sem képviselte, sőt, nagyrészt távol maradt a háborútól. Agamemnón, a görög sereg vezére hiába könyörgött neki, hogy segítsen megnyerni a küzdelmet, az gyakorlatilag sebezhetetlen harcost nem érdekelte ez a „csetepaté”. Helyét jó barátja, Patroklosz vette át, akit Héktor, a trójai király fia ölt meg. Ekkor Akhilleusz dühbe gurult, és csatlakozott a csatához, hogy szembenézhessen végre Héktorral.

Egy alma és egy szépségverseny indította el a háborút

A legendák szerint Trója és a görögök háborúja Heléna miatt tört ki, ám ennek volt egy előzménye: egy szépségverseny. Erisz, a viszály istennője feldühödött, amiért nem hívták meg egy fontos esküvőre, ezért egy aranyalmát dobott az istennők közé azzal, hogy az a legszebbnek jár. Héra, Athéné és Aphrodité egyaránt magának követelte az almát, és megkérték Pariszt, a trójai király ifjabb fiát, hogy döntsön közöttük. Parisz végül Aphroditét választotta, miután az megígérte neki, hogy megszerzi számára a világ legszebb asszonyát, Helénát, akinek elrablása végül a háborúhoz vezetett.

A trójai faló csak később került a legendába

A közhiedelemmel ellentétben az ikonikus trójai faló nem az Íliászban jelenik meg először, hanem Homérosz másik művében, az Odüsszeiában, és ott is csak mellékesen. Szerepét későbbi művek részletezték, köztük Vergilius Aeneisében. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a trójai faló valóban létezett-e. Egyes történészek úgy vélik, hogy a történet alapját az adhatta, hogy az ostromgépeket akkoriban nedves ló- vagy állatbőrrel borították be, hogy ne kapjanak lángra.

Paris és Akhilleusz: amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten

Mindenki ismeri Akhilleusz sarkának legendáját: ez volt az egyetlen sebezhető pont a legyőzhetetlen hős testén, és éppen oda talált be Parisz nyila, megpecsételve a harcos sorsát. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a trójai herceg is nyilak által lelte halálát. Philoctetész herceg, aki a görögök oldalán harcolt, meglehetősen kegyetlen módon ölte meg Pariszt: Héraklész íjából lőtt rá, és négy nyílvessző találta el. A legenda szerint az utolsó éppen a jobb szemét.

A rómaiakat is lenyűgözte a trójai háború

A tíz évig tartó trójai háború óriási hatást gyakorolt a történelemre. Évszázadokkal később Nagy Sándor is felkereste azt a helyet ázsiai hódításai során, ahol szerinte Trója romjai álltak, és állítólag páncéldarabokat is magával vitt a háborúk emlékeként. A rómaiakat szintén lenyűgözte Trója legendája: saját hősüket, Aeneast is beillesztették a történetbe. Ő Romulus és Remus leszármazottjaként a háború túlélőit először Krétára, majd egyenesen Rómába vezette.

Schliemann és a 19. századi nyomozás

Ezzel el is érkezünk a 19. századhoz és Heinrich Schliemannhoz, aki Törökországba utazott, hogy feltárja a Hisarliknál található romokat, amelyekről azt rebesgették, hogy Trójához tartoznak. A feltárások során Schliemann olyan fegyvereket és érméket talált, amelyeket Priamoszhoz kötött, de későbbi vizsgálatok kimutatták, hogy ezek korábbi időszakból származnak. A különc német kutató azt is elismerte, hogy Trója romjai egy még korábbi város romjaira épültek, amely maga is egy elpusztult település helyén állt. Így Tróját többször talán hatszor is újjáépítették, mielőtt eljutunk ahhoz a réteghez, a 7. trójai szinthez, amelyet Kr. e. 1190 körül felégettek és kifosztottak – nagyjából abban az időben, amikor Homérosz eposza játszódik.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Trója nyomában

Megvizsgáljuk a történelem egyik legnagyobb rejtélyét a legújabb régészeti és tudományos eredmények segítségével: vajon valóban megtörtént a trójai háború? 1874-ben Heinrich Schliemann bejelentette, hogy megtalálta a legendás Trója városát, ami hatalmas szenzációt keltett. Felfedezéseit sokan megkérdőjelezték, mégis egy új régészeti aranykort indított el. Több mint 150 évvel később vajon mit mondhatunk ma: mi az igazság a mítosz mögött?

Kapcsolódó műsorok