Blog

5 dolog, amit biztos, hogy nem tudtál Julius Caesarról

A Viasat History május 6-tól minden pénteken este 21:00-kor az ókori Rómába kalandozik, egészen pontosan annak legismertebb császára, Julius Caesar korába, hogy a Gigantikus római építményekkel bemutassa azokat a forradalmi találmányokat, melyek nem csupán a Birodalom terjeszkedését biztosították, de a mai napig hatással vannak az építészetre. A hódítások során a háborúk is elkerülhetetlenek voltak: ezzel Caesar is tisztában volt, aki Gallia lerohanására készült, ám ez majdnem teljes seregét felőrölte. Ezt a hadjáratot mutatja be a Caesar ítéletnapi háborúja, mi pedig cikkünkben olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze Caesarról, amiket nem biztos, hogy tudott róla.

  1. Egyszer elrabolták a kalózok

Kr.e. 75-ben, az akkor még a 20-as éveiben járó Caesar Rodosz szigete felé vette az irányt, hogy Apollóniosz tanítványa legyen, útban odafelé azonban a hajóját délkelet ázsiai kalózok térítették el. Mikor a későbbi császár megtudta, hogy a kalózok milyen alacsony váltságdíjat kérnek a szabadon bocsátásáért, ezt inzultusnak vette, és azt követelte, hogy kérjenek érte nagyobb összeget. A kalózok így is tettek, de miután Caesart elengedték, a férfi több hajó élén a nyomukba szegődött, elkapta és kivégeztette őket.

  1. Őt tartják a szökőév atyjának

Caesar előtt a rómaiak egy holdciklushoz igazított naptárat használtak, amelyben egy év 355 napból állt. Hogy az évszakok ne csússzanak el, ehhez mindig hozzárendeltek néhány napot, ám a hivatalnokok erről gyakran elfeledkeztek vagy simán csak elsumákolták, hogy tovább maradhassank hivatalban vagy más előnyhöz juthassanak. Miután konzultált az asztrológus Szoszigenésszel, Caesar Kr.e. 45-ben bevezette a julián naptárat, amelyben egy év 365 napból állt, de mivel egy szoláris nap valójában 365 és egy negyed napból jött össze, ezért Caesar döntésére minden negyedik évhez hozzácsaptak egy szökőnapot, ami így 366 napos lett, és ezzel négy évente korrigálták az elmaradást.

  1. Kitalált egy olyan küzdelmet, ami grandiózusabb volt a gladiátorharcoknál

Caesar a negyedik győzedelmes hadjáratáról visszatérve úgy gondolta, hogy ezt alaposan megünnepelteti, de nem holmi gladiátorjátékkal. A császár fejében egy hajócsata-bemutató ötlete fogant meg, amit naumachiának nevezett el. A császár I.E. 46-ban, Tibettől nem messze ásatott egy nagyjából 530m hosszú, 350m széles tavat, ahol aztán két komplett flottát eresztett egymásnak a hajók fedélzetén 2 000 harcossal és 4 000 evezőssel. Ezek mind halálraítélt hadifoglyok voltak, akik aztán vérre menő küzdelmet folytattak egymással.

  1. Nem, Brutus nem a fia volt, de állítólag volt egy közös gyermeke Kleopátrával

Legendák szólnak arról, hogy Kleopátra egy szőnyegbe tekerve csempészte be magát Caesarhoz, aki azért érkezett Egyiptomba, hogy véget vessen a fáraó fivérével közös viszálykodásának. A nagy korkülönbség ellenére Kleopátra és Caesar között kölcsönös vonzódás alakult ki, és Kleopátra Kr. e. 47-ben egy fiúgyermeket hozott a világra. Ugyan az nem bizonyított, hogy a fiú tényleg Caesar gyereke lett volna, de ettől még a Kaiszarion, azaz „kis Caesar” nevet kapta. Sokáig nem élt, anyja ugyanis őt tette meg egyedüli örökösének, és Kleopátra halála után nem sokkal a riválisai végeztek vele. 17 éves volt.

  1. Több mint 60 ember vett részt a meggyilkolásában

Egyre többen tartottak attól, hogy Caesar királlyá koronáztatja magát, ami a szenátus végét jelentette volna, ezért összeesküvést szerveztek ellene. Jó sok embert bevontak a támadásba – leginkább azért, hogy az akciónak ne legyen egyedüli felelőse. A merényletre nem titokban, hanem a szenátusi gyűlésen került sor: a magukat Liberatoresnek (felszabadítóknak) nevező csoport összesen 23 késszúrást mértek a császárra, amiből végül csak egy volt halálos. A feljegyzések és Shakespeare drámája szerint ekkor hangzott el a „Te is fiam, Brutus?” kiáltás, Caesar utolsó szavai, ám Brutus nem a császár fia volt, hanem a bizalmasa és egyik örököse. Egy feltételezés szerint Caesar szándékosan ölette meg magát, mivel egészségi állapota folyamatosan romlott, és el akarta kerülni az ezzel kapcsolatos megaláztatásokat.

Julius Caesar kétségtelenül az egyik leghíresebb történelmi személyiség – még ő maga is tett ezért, hisz elsőként nyomta a saját arcképét a fizetőeszközökre –, és hiába tartották sokan zsarnoknak: sokban hozzájárult a Római Birodalom prosperálásához: hadjáratairól és eredményeiről mesél májusban a Caesar ítéletnapi háborúja és a Gigantikus római építmények – kizárólag a Viasat History műsorán.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Műsorblokk: Római szezon

Idén tavasszal egy különleges történelemmel büszkélkedő városba látogatunk el: Rómába. Tartson velünk, miközben messzire, Julius Caesar korába repülünk vissza az időben, felfedezzük hataloméhségét, és azt, miként sodorta ez a római hadsereget a vereség szélére. Megvizsgáljuk azokat a forradalmi találmányokat is, amelyek a terjeszkedő római birodalmat létrehozták, és napjainkig ihletet nyújtanak az építészeknek; majd elhagyjuk a szárazföldet és közelebbről vesszük szemügyre Baiát, a világ legnagyobb víz alatti régészeti feltárását, amelyet gyakran a római Atlantiszként emlegetnek.

május 6. 21:00 Caesar ítéletnapi háborúja
május 13. 21:00 Gigantikus római építmények
május 20. 21:00 Baia – Róma Atlantisza

Kapcsolódó műsorok