Blog

Van egy tűzfal Azerbajdzsánban, ami az 1950-es évek óta lángol

Az elismert történész visszatér a Kincsek Bettany Hughes-zal 2. évadában, amely augusztus 18-án minden pénteken 21:00-kor új epizóddal debütál a Viasat History műsorán, hogy ismét bemutasson néhányat a világ legizgalmasabb és leglenyűgözőbb történelmi és természeti kincseiből. Utazásai során Bettany Hughes a kultúrában gazdag, vadregényes Azerbajdzsánba is eljutott, hogy feltárja többek között a legendás Selyemút csodáit, meg egy páratlan természeti csodát is.

Azerbajdzsánban kilenc különböző éghajlati övezet található, ez pedig igen változatos tájakat eredményez a buja erdőktől a sziklás hegyeken át a sivatagokig, az ország egyik pontja pedig egy igen különös természeti jelenségről híres, amit az egyedülálló geológia kovácsolt: lángokról, melyek örökké égnek és amiket a föld alól előszökő gázok táplálnak.

Az ország fővárosától, Bakutól nem messze található Yanar Dagh-ról, azaz a Lángoló Hegyről van szó, amely még a világhíres író, Alexandre Dumas figyelmét is felkeltette, amikor erre vándorolt a XIX. században. Dumas a lángmezőket a Pompeji felett tündöklő Vezúvhoz hasonlította, és úgy írta le ezeket, hogy soha nem hunynak ki: sem a szél, sem pedig a vihar nem tudja kioltani őket. Ugyan eme tüzek időről időre mégis kimúlnak, van egy tűzfal, amely azóta lángol, mióta az 1950-es években egy pásztor véletlenül meggyújtotta az eldobott cigarettájával…

Néhány kilométerre a Yanar Daghtól a föld alatt mozgolódó gázok egy másik természeti csodát eredményeztek: az úgynevezett sárvulkánokat. Azerbajdzsán területén több mint 700 ilyen található – közülük néhány 25 millió éves. Van köztük olyan, mi csak 1-2 méter magas, de van, amelyik 700 méter magasra nőtt és 10 kilométer széles. Ezeket a vulkánokat nem a kitörő forró magma táplálja, hanem akkor keletkeznek, mikor a metángáz felkavarja a föld alatt lévő vizet, és ez bugyborékoló medencéket hoz létre. A legtöbb ilyennek a hőmérséklete Azerbajdzsánban nagyon alacsony – van, amelyik fagypont körüli.

A tűz központi szerepet tölt be Azerbajdzsán történelmében, melynek neve is az ősi tűz szóból származik, de a világ egyik legrégebbi vallásának, a zoroasztizmusnak is sok hívője van itt, melynek szertatásaiban a tűzrituálék kulcsszerepet játszanak. Viszont az biztosan nem a tűzzel játszik, aki nyomon követi Bettany Hughes-t kincskereső utazásait – a Viasat History műsorán.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

Kincsek Bettany Hughes-zal

Újra csatlakozhatunk Bettany Hughes történész felfedező útjához, aki a világ civilizációinak figyelemreméltó, mesés kincseiről rántja le a leplet. Az információk ezúttal az ókori Selyemút és a fűszerkereskedelem útvonalait követve tárulnak elénk, miközben az emberiség történetének gyökeréig is leásunk. Csúcstechnológiával készített szemléltető jeleneteknek és az elismert történész-műsorvezető egyedi kapcsolatrendszerének köszönhetően utunk Ciprusból Törökországba, az Európa keleti részét és Ázsia nyugati felét elválasztó vonalhoz vezet; de felfedezhetjük Albánia gazdag és sokrétű történelmét (a nyüzsgő fővárostól, Tiranától egészen az ókori római romokig zarándokolva) is. A dokumentumsorozat során Jordánia sivatagjai, Azerbajdzsán selyemútjai, a szikrázó Kaszpi-tenger és a Kaukázus hegyláncai mind-mind elénk tárulnak.

Kapcsolódó műsorok