Blog

A mítoszok és legendák földjén: bemutatkoznak a Biblia elveszett városai

Az ókori Irak a Biblia legismertebb történeteinek helyszíne: itt épült Noé bárkája, itt született Ábrahám és itt emelték fel Bábel tornyát. És ezek a helyszínek örökre elvesztek… vagy nem? Ezeket kutatja A Biblia elveszett városai című kétrészes dokumentumfilm, amely szeptember 25-én, este 21:00-kor debütál a Viasat History műsorán és amelyben pazar légi felvételek és rejtélyes nyomok formájában elevenedik meg az Ótestamentum. Cikkünkben többek között kiderül, hogy minden idők legrégebbi hídját egy olyan város romjai között találták meg, amit ma már sivatag vesz körül.

A CIVILIZÁCIÓ BÖLCSŐJE

Bagdadtól 300 km-re Dél-Irak homokja különleges helyet rejt az emberiség történelmében. Hatezer évvel ezelőtt a sumérok itt építették meg a világ első városait, és ezek a városok, illetve maga a sumér civilizáció óriási hatással volt a Bibliában szereplő történetekre, melyeket évezredekkel később írtak teljesen más emberek. A Teremtés könyve szerint a világ itt született: itt volt az édenkert, itt zúdult le a nagy özönvíz és Noé leszármazottjai is itt építették meg Uruk városát.

A British Museum megbízásából érkező csapat az Uruk mellett található 4 000 éves megavárost, Girsut veszi górcső alá, amely nagyjából 20 000 embernek adott otthont. Többek között egy híd furcsa, X alakú talpazatára bukkannak, és ez a híd mai szemmel talán jelentéktelennek tűnik, de sokezer évvel ezelőtt forradalmi építménynek számított, ami egy ősi vízellátó rendszert is működtetett. Ez a híd nem csupán a legrégebbi, amit valaha találtak, de a léte azt sugallja, hogy évezredekkel ezelőtt ez a vidék még egészen más jellegű volt. Drónok és az általuk készített több száz felvétel segítségével a kutatók feltárják, hogy Grisu városát keresztül-kasul szelték a csatornák, és a falait az ősidőkben víz vette körül. Ez a város itt a sivatag közepén a maga idején olyan volt, mint most Velence. A várost körülvevő termékeny vidék pedig inspirációul szolgálhatott az édenkert történetéhez.

AZ ÖZÖNVÍZ LEGENDÁJA

A legendák szerint az istenek megharagudtak az emberekre és özönvizet küldtek rájuk, de előbb megkértek egy embert, hogy építsen egy bárkát, amivel fenntarthatja az életet. Nem, ez nem Noé története, hanem egy régi sumér mítosz, ami kísértetiesen hasonlít a bibliai mesére. De mi okozhatja ezt a hasonlóságot? És a mítosz mögött van bármi, ami a valósághoz köthető?

A feljegyzések ezt a történetet leginkább Gilgameshez, Uruk legendás királyához társítják, aki nagyjából 5 000 évvel ezelőtt élhetett. Szakértők kimutatták, hogy ha létezett ez a király, akkor nagyon is volt esélye találkozni özönvízzel. Az ősi időkben a sumér városok a Tigris és az Eufrátesz folyók között helyezkedtek el, és jóval közelebb voltak a tengerhez. Ez a két folyó könnyen kiáradhatott, hogy vízzel lepjen el mindent, ameddig a szem ellát. Erre több bizonyítékot is találtak különböző sumér városok romjainál, és ezek a bizonyítékok különböző időszakokhoz köthetők, azaz az áradás mindig is jelenlévő esemény volt, ami így könnyebben hathatott a különböző legendákra Gilgamestől Noéig.

BABILONTÓL A BIBLIÁIG

Annak ellenére, hogy Babilon egyike a Biblia leghírhedtebb városainak, meglepően keveset tudunk az eredetéről. Az Irakot átszelő Eufrátesz partján található városnak mindössze 3%-át tárták fel. Sokan úgy vélik, hogy a városban található lépcsős templom inspirálhatta a Bábel tornyáról szóló történeteket, csakhogy senki nem tudja megmondani, hogy ez a templom meg a város pontosan hány éves. Úgy vélik, hogy Babilon 1 800 évvel Jézus születése előtt, Hammurapi uralkodása alatt emelkedett fel, ő építette az eredeti lépcsős templomot is és az ő törvényei hatással lehettek a Bibliában olvasható „szemet szemért” elvére is. Egy nemrég talált feljegyzés arról árulkodik, hogy az emberek kinevették azokat, akik a Babilonban használt, sárból készült téglákból próbáltak tornyot építeni, ami aztán összeomlott – csak úgy, mint Bábel tornya. A város a rossz hírét pedig II. Nabú-kudurri-uszurnak, a hírhedt királynak köszönheti, aki I.E. 586-ban lerohanta Jeruzsálemet, feldúlta a templomait és Babilonba száműzte a lakóit.

És hogy jutottak el a sumér mesék a Bibliáig? Történészek úgy vélik, hogy a Babilonba száműzött papok írták a bibliai történetek egy részét, és ebben a keserűség vezérelte őket, szóval nem véletlen, hogy negatív színben tűntették fel a „bűn városát”. Ugyanakkor Babilon egy óriási metropolisz volt, melynek életben kellett tartania a sumér kultúrát – többek között annak forradalmi írástudását. Ennek érdekében Babilonban megannyi iskola nyílt, ahol írást oktattak. Ezekben olyan sumér történetek másolásával gyakorolták az írást, mint például a nagy özönvíz legendája. Ezt pedig a tanítványok és a leszármazottjaik tovább mesélték, évszázadokkal, évezredekkel későbbi időkben is…

Megannyi bizonyíték szól hát arról, hogy a Biblia néhány legismertebb történetének bölcsője a mai Irakban keresendő: ezekről mesél A Biblia elveszett városai – kizárólag a Viasat History-n.

Előzetes

Műsor

Összefoglaló

A Biblia elveszett városai

Az ókori Irak a Biblia néhány nagyszerű történetének helyszíne, amelynek elveszett városait most úttörő régészek vizsgálják. A műsor készítői megkapták azt a lehetőséget, amelyre sokan csak vágytak: lekamerázhatták Ninive és Babilon újjáépítését! Mindemellett a dokumentumfilm során olyan légi felvételeknek lehetünk szemtanúi, amelyek feltárják a bibliai Ereccel azonosított Uruk fenségét.

Kapcsolódó műsorok