A neandervölgyi ember igaz története

A neandervölgyi ember igaz története

Korábbi vélekedések szerint a nagyjából 400 000 évvel ezelőtt megjelent, majd a homo sapiens felbukkanásával teljesen eltűnt neandervölgyi ember csak egy kisnövésű díjbirkózóra hasonlító, nagyon buta népség volt, de a legújabb archeológiai felfedezések és a modern technológiai elemzések azt mutatják, hogy a neandervölgyiek közelebb állnak hozzánk, mint gondolnánk. Ezt mutatja be Az igazi neandervölgyi című dokumentumfilm, amely március 6-án 21 órakor debütál a Viasat Historyn-n, és amely olyan barlangrajzokról rántja le a leplet, amiket eddig a homo sapiensnek tulajdonítottunk, mi több, bizonyítékot hoz arra nézve, hogy könnyen lehet, a legkorábbi írott kommunikációs forma a neandervölgyi emberhez köthető.

Kik azok a neandervölgyiek?

A 400 000 évvel ezelőtt megjelent, majd nagyjából 28 000 évvel ezelőtt eltűnt alfaj Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, a későbbi években keveredett a mostani embertípussal, végül teljesen beleolvadt. Nevét egy Düsseldorf melletti völgyről kapta, ahol az egyik első leletét megtalálták. Külsőleg a hideg éghajlathoz alkalmazkodott: alacsony, de robosztus volt, végtagjai rövidek. Feje laposabb, orra széles, szemöldöke kiugró volt, mellkasa nagyobb, teste izmos és jó eséllyel több szőr borította, mint a mostani emberét. De közel se volt annyira visszamaradott, mint külseje alapján azt sokáig feltételezték róla. Agytérfogaa például nagyobb volt, mint a mai élő embereké…

Ügyes vadász, szociálisan érzékeny klántag

A sztereotípiák szerint a neandervölgyi bunkósbottal járkált körbe-körbe és azzal verte le áldozatait, de valójában dárdát használt, igaz, meglehetősen kezdetlegeset, ám ezt akár 20 méter távolságra is képes volt eldobni, ezért sokkal flexibilisebben választhatta ki zsákmányát, melyet ráadásul csapatban vadászott le.

És ezek az emberek törődtek egymással. Az egyik lelet szerint élt egy neandervölgyi, akire igencsak rájárt a rúd: fiatalkorában súlyos koponyasérülést szerzett, ami miatt jó eséllyel megvakult, részlegesen meg is süketült, és ha ez nem lett volna elég, az egyik végtagja hiányzott. De nem hagyták magára: ez az ember megérte a 40 éves kort – akkoriban az elég magas volt! – és társai támogatták, etették őt. A neandervölgyi tehát szociálisan fejlett ember volt. Sőt, még az orvostudományba is belekóstolt, ugyanis az egyik lelet fogazatán nyárfa nyomait mutatták ki, amit kezdetleges fájdalomcsillapítóként rágcsálhatott.

Neandervölgyi ember: Az írástudó művész?

Vélekedések szerint a modern elme egyik alapja az, hogy képes legyen alkotni, és mindnyájan jól ismerjük azokat a rajzokat, melyeket őseink hagytak a barlangok falán, ezeket azonban kisebb geometriai minták – körök, vonalak, pontok – kísérték, melyekről idővel kiderült, hogy nem random jelekről van szó: ugyanazok a motívumok jelentek meg barlangról barlangra, mi több, összesen 32 mintát különítettek el egymástól, amivel a barlanglakók üzentek egymásnak. És ezekről kimutatták, hogy legalább 65 000 évesek, azaz még a homo sapiens megjelenése előtt keletkeztek…

Szóval itt az ideje annak, hogy elfelejtsük a neandervölgyiekhez kapcsolódó sztereotípiákat, ez az embertípus ugyanis szociális közegben élő, egymással törődő, klánban vadászó, otthont ápoló, írástudó lény volt. A modern ember igazi őse, akiről további izgalmas tényeket tudhat meg Az igazi Neandervölgyi című dokumentumfilmben a Viasat History műsorán.