Október 5-én, este 21:00-kor Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái címmel egy nagyszabású, nyolcrészes dokusorozat formájában tárul fel Egyiptom 5000 évvel ezelőtt alapított birodalma a Viasat History műsorán. A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni, de az ókori Egyiptom tovább prosperált, mint bármely ma is létező társadalom. Ez a sorozat nemzetközi történészek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével tárja fel Egyiptom legnagyobb titkait és le is rombol néhány mítoszt. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy a fáraók, királyok árnyékában hogy is éltek a közemberek Egyiptomban.
MINDEN A NÍLUS SARÁVAL KEZDŐDÖTT
10 000 évvel ezelőtt a Szahara még nem volt olyan élhetetlen, mint most. Tavak, füves területek alkották, ám az éghajlat megváltozásával ezek eltűntek, az emberek pedig kénytelenek voltak keletre vándorolni és letelepedni a Nílus völgyében, amely a termékenységét annak köszönhette, hogy a zöld folyó minden évben egyszer kiáradt, és fekete sarával megtermékenyítette a völgyet. Az itt letelepedő, tenyésztésből és halászatból élő emberek el is nevezték az áradás időszakát Achetnek, ezt követte a Peret, a növekedés évszaka, majd jött a Shemu, a hőség és az aratás időszaka, aztán minden kezdődött előlről: az ősi Egyiptomban minden év három évszakból állt. Az emberek a Nílus fekete sarát – ezt a sárból és agyagból álló ötvözetet – használták a lakóházak építésére és bizonyos használati tárgyak, pl. edények megalkotására is. Mi több, Egyiptom eredeti neve, Kemet – ami Feketeföldet jelent – is ebből a fekete színű sárból ered…
TEMPLOM VAGY ADÓHIVATAL? MINDKETTŐ!
A fáraók és istenek felemelkedésével az egyiptomi kultúra is átalakult. Megjelent az írás, az élet szervezettebbé vált, a Nílus sarát pedig az építészetben felváltotta a kockára vágott terméskő – a piramisok egyik legfőbb alapja. És az istenek megjelenése magukkal hozták a templomok építését is, ahol az isteneket gondozták – szobraikat megmosták és felöltöztették, étellel és itallal látták el őket, hogy ne éhezzenek. A templomok azonban nem csupán szent helyek voltak, hanem egyfajta adóhivatalok is. De mivel akkoriban még nem létezett pénz, ezért az adósok természetben fizettek: gabonában, olívaolajban vagy aranyrudakban. Ezekről a tisztségviselők kőbe vésett listát készítettek. Az adóztatás rendkívül rugalmas volt: az embereknek a Nílus szintjéhez, azaz a termésük minőségéhez igazítva kellett adózniuk, szóval mondhatni, az adózás jövedelemalapú volt.
A GAZDAGOKNAK KŐBŐL ÉPÜLT WC-RE ÉS ZUHANYRA IS TELLETT
Théba I.E. 1500 körül, az Újbirodalom idején lett Egyiptom fővárosa. Ekkoriban nagyjából 20 000 ember élt itt, míg a környezetében közel egymillió. A város körül monumentális templomok épültek, melyek egy része ma is áll. A városban élő szegények sártéglából készült házakban éltek, melyeknek kevés ablaka volt, hogy viszonylagos védelmet nyújtson a hőség ellen. A szegénynegyedek mellett pedig ott sorakoztak a papok és hivatalnokok villái, melyeknek még a felszerelése is fényűző volt. Kényelmes, fából készül, háttámlás székeken ücsörögtek – ilyeneket csak a nemesek és a magas beosztású hivatalnokok engedhettek meg maguknak. Még fürdőszobáik is voltak kőből készült WC-vel felszerelve, melyek mélyén egy homokkal töltött edény gyűjtötte a székletet, amit a szolgák rendszeresen ürítettek. A fürdők kezdetleges zuhannyal is fel voltak szerelve, melyek tálcája egy süllyesztett homokkő lapból és vízelvezetőből állt. A nemesek botvívással és a backgammon ősének számító senettel szórakoztatták magukat.
Ugyanakkor a gazdagok és a szegények között nem volt olyan nagy a szakadék, mint más társadalmakban. A szegények ugyan adót fizettek a gazdagoknak, cserébe ők védelmet, biztonságot és élelmet biztosítottak a szegényeknek. Azt gondolnánk, hogy egy-egy ma is álló emlékmű, egy templom vagy egy piramis felhúzása rengeteg kínnal és szenvedéssel járt, de az a sok tízezer munkás, akik ezeken dolgoztak, rendes ellátást kaptak: az egyiptomi kultúra és a társdalom sokkal fejlettebb és modernebb volt, mint ahogy azt gondolnánk. Ez is kiderül az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikáiban, ami nem csupán a fáraók, hősök és istenek életébe és korába enged bepillantást, de a ritkán látott mindennapokba is – kizárólag a Viasat History műsorán.