Földünk manapság nagyobb veszélyben van, mint valaha, pedig évszázadokon át úgy tekintettek rá, mint egy lélegző, gondolkodó organizmusra, aki elpusztította azokat, akik ártani merészeltek neki. A Föld bolygó története: Gaia titkai című dokumentum-filmben, amely december 16-án, péntek este 21:00-kor debütál a Viasat History műsorán, Bettany Hughes történész a modern technológia és kutatók bevonásával azt vizsgálja, hogy mi az igazság a legendák mögött – Földünk tényleg érző lény lenne? Cikkünkben megosztunk néhány meglepő felfedezést.
Az anyatermészet beszél hozzánk
A görögök szerint az első isteni lény, minden isten szülőanyja maga az anyaföld, Gaia volt. És Gaia keménykezű istenség volt: ő teremtette az életet és a halált is, a görögök pedig már történelmünk hajnalán felismerték azt, hogy a fajunk feldúlja a Földet – a bronzkortól kezdve városokat alapítottunk, ipari mértékben termeltünk és kontinensek közt kereskedtünk luxuscikkekkel. Erre maga Gaia is figyelmeztetett, és a legendák szerint büntetéssel fenyegetett. De tényleg beszélt hozzánk?
Sokan úgy vélik, hogy a környezetszennyezés az ipari forradalommal kezdődött, ám a tudomány segítségével bebizonyosodott, hogy az ókorban is jóval magasabb volt a szennyeződés mértéke, mint az gondoltuk. Grönlandon vett többezer éves jégmintáknak megvizsgálták a nehézfémtartalmát, és kimutatták, hogy az ólom mennyisége Krisztus előtt 1000-től egészen napjainkig folyamatosan emelkedett, főleg békeidőben, új technológiák felfedezésénél vagy új bányák nyitásánál. Kiderült, hogy milyen könnyedén be tudjuk szennyezni még Földünk legtávolabbi pontjait is. Gaia a grönlandi jégsapkákon keresztül figyelmeztetett minket arra, hogy mi történik a Földdel. És a régmúlt korok embere hallgatott rá.
Az emberközpontúságtól a Gaia-elméletig
Földanya imádata Krisztus megjelenésével falba ütközött, a kereszténység ugyanis elutasította ezt a pogány gondolkodást. Az élet, a halál és az újjászületés narratívája mellett az egyén erejének kibontakozását támogatta és ezért erősítette a bizonyosságot, hogy le tudjuk győzni a természetet. Descartes elgondolkodása, a „gondolkodom, tehát vagyok” filozófia is ezt támogatta: az embert nem a természet szerves részévé, hanem attól különállóvá tette. Az ő korában a szennyezést és a gyarmatosítást már nem az istenek ellen elkövetett bűnöknek tekintették, hanem az istenfélők küldetésének. Aztán mikor 1968-ban az emberiség az Apollo 8 által készített képeknek köszönhetően meglátta, milyen jelentéktelen is a Földünk, a bolygóról és a vele való kapcsolatunkról alkotott elképzelésünk ismét megváltozott. 1970-ben, a Föld Napján 20 millió amerikai vonult az utcára, hogy tiltakozzon 150 év ipari fejlődése ellen, és nem sokkal később született meg a Gaia-elmélet is, ami szerint Földünk biológiai rendszereivel együtt egyetlen nagy entitásként viselkedve képes fenntartani a létezésének feltételeit. Ezt az elméletet tesztelve néhány modern kutató érdekes eredményt produkált.
A Gaia titkaiban megszólaló klímakutató, Tim Lenton szerint mi is részei vagyunk annak a rendszernek, melyben a Föld minden élő és élettelen része egymással összefüggésben áll. Az elemek körforgásban vannak, a vas és a foszfor eljut a folyókba, velük együtt a tengerbe, ahol az ott élő planktonokat táplálják. Ezek a planktonok biztosítják az oxigénellátásunk felét, amitől nagyban függünk. Lenton szerint a Gaia-rendszer nincs öntudatánál, de folyamatosan érzékel és tele van visszacsatolási mechanizmusokkal, melyek az esetleges változásokra reagálnak.
A legújabb kutatások szerint a kommunikáció fő szintje, egyfajta neurális hálózat a föld alatt bújik meg. A földfelszín alatt gombafonalak összetett labirintusa terül el, mely összeköti egymással a növények gyökereit. Egyetlen lépéshosszunkat felölelő terület alatt több mint 19 ezer kilométernyi gombafonál húzódik, és ez az egész rendszer, ami információt is szállít, kísértetiesen hasonlít egy agy működésére. Ez lenne Gaia gondolkodó, érző szerve? Erre is választ ad A Föld bolygó története: Gaia titkai című dokumentumfilm – a Viasat History műsorán.