Júliusban volt az emberiség történetét örökre megváltoztató Trinity-teszt, a világ első nukleáris robbanásának 80. évfordulója. A példátlan tudományos és politikai verseny csúcspontja, ahol a tét nemcsak a II. világháború befejezése volt, hanem az egész bolygó jövőjének meghatározása. Egy új dokumentumfilm, A Manhattan terv színesben, amely augusztus 18-án, 21:00 órakor debütál a Viasat History csatornán, a nézőt e rivalizálás középpontjába kalauzolja el. Bemutatja a tudományos áttöréseket, és mindenekelőtt a Manhattan-tervben részt vevő emberek mindennapjait és drámáit – azokét, akik megalkották a civilizáció elpusztítására is képes fegyvert.
Az emberek az atombomba mögött: mindennapok, érzelmek, dilemmák
A dokumentumfilmben az alkotók a Manhattan-terv emberi oldalára összpontosítottak. A restaurált, színezett archív felvételeknek és gazdag hangfelvételeknek köszönhetően a nézők maguktól a résztvevőktől és családtagjaiktól hallhatják a korabeli történeteket. A tudósok és munkások mindennapjait – esküvők, pihenés pillanatai és élet az elszigetelt, szigorúan őrzött városokban – éles kontrasztba állítják a munkájuk valódi célját övező titkolózással és bizonytalansággal.
A dokumentumfilm bemutatja, ahogy amerikaiak, britek és európai menekültek – gyakran korábbi riválisok – dolgoztak együtt, a közös cél által egyesítve. Külön figyelmet kap Robert Oppenheimer, a karizmatikus vezető, akit mély erkölcsi kétségek gyötörtek a fegyver miatt, amelynek megalkotásában kulcsszerepet játszott. Gondolatait más tudósok történeteivel együtt idézik, akik szintén érezték a felelősség súlyát.
A Manhattan-terv mérete és kulisszatitkai
A Manhattan-terv korának legnagyobb tudományos és technikai vállalkozása volt. Fénykorában több mint 600 000 embert foglalkoztatott, több mint 30 helyszínen az USA-ban, Kanadában és az Egyesült Királyságban. A projektre több mint 2 milliárd dollárt költöttek, amelynek nagy része üzemek építésére és hasadóanyagok előállítására ment. A dolgozókat szigorú biztonsági ellenőrzéseknek és titoktartási esküknek vetették alá, ezért sokan csak Hirosima bombázásakor tudták meg munkájuk valódi vetületét. Több száz órányi interjú maradt fenn tudósokkal, családtagjaikkal és munkásokkal: ezek a hangok adják a film hitelességét és mélységét.
Trinity és egy új korszak kezdete
1945. július 16-án robbantották fel az első plutóniumbombát az Új-Mexikó-i sivatagban. Több mint 400 ember, köztük a 20. század legnagyobb elméi közül sokan, volt tanúja a robbanásnak. A detonáció után pillanatokkal hangzottak el Oppenheimer legendás szavai: „Tudtuk, hogy a világ soha többé nem lesz ugyanaz. Emlékeztem a hindu szentírás, a Bhagavad-gítá egyik sorára: Most én lettem a Halál, a világok pusztítója.” A háború után Oppenheimer az atomenergia nemzetközi ellenőrzését sürgette, és figyelmeztetett a fegyverkezési verseny veszélyeire.
80 évvel később: tanulságok és kérdések a jövő számára
Nyolc évtizeddel a Trinity után a nukleáris fegyverek létrehozásának jelentősége és következményei aktuálisabbak, mint valaha. Bár a nukleáris arzenál évtizedeken át elrettentő erőként szolgált, pusztító hatásuk tudata ma is félelmet kelt. A jelenlegi konfliktusok, például az ukrajnai háború és a Közel-Kelet folyamatos feszültségei emlékeztetnek arra, hogy a bevetés kockázata nem múlt el; sőt, az új technológiák és a globális feszültségek még kiszámíthatatlanabbá teszik a helyzetet. A szakértők arra is figyelmeztetnek: még egy korlátozott nukleáris konfliktus is globális éghajlati katasztrófát idézhet elő, amely emberek millióinak halálát okozná.
Premier: augusztus 18. hétfő, 21:00 a Viasat History csatornán